2014. november 18., kedd

Asztaltborítanék...

A konyhánk talán már két hete is dobozokban várja, hogy időt tudjunk szánni a jurtába költöztetésére. Múlt héten anyósommal megbeszéltük, hogy csürtök magasságában elviszi őket, és akkor csinálhatjuk. Én beszéltem szüleimmel, hogy péntek délután vinné hozzájuk a gyerekeket Alíz. Erre ők azt mondták, hogy erre meg arra kell menniük pénteken, 8ra mehetnek a gyerekek.
Szóval nekem már az kész(emksan: döbbent, értetlen, kiábrándult vagyok, mert közös értékrendre van szükségem, és itt dobom el az emk fonalát, és nem kérek senkitől semmit), hogy hétvége semmilyen körülmények között nem jön szóba, hogy segítsenek nekünk, mert apósom elvárja, hogy ilyenkor csak vele foglalkozzanak.
A következő KÉSZ pillanat, amikor anyukámék temetésre mennek, és ezrét mehetnek csak 8ra a gyerekek, de ez nem zavart volna HA
Alíz nem közli ma, hogy hát ő péntek délre visszahozná a gyerekeket, mert 5-re színházban kell lenniük, és készülődnie is kell, meg parkoló helyet keresni.
Sakál: Ugye ez csak egy rossz vicc!!! Itt szét lesz szedve a konyha, enni sem tudok nekik adni, lehet hogy inni sem, nem nyúlhatnak semmihez, be sem lehet jönni a jurtába, ezt mégis hogy gondolja? (anyósom szerint én nyugodtan felmehetnék akkor, és átvehetném a gyerekeket... imádom, hogy velem simán megoldja, de épp mi voltunk akik segítséget kértek, mert fel kell újítani a konyhát, és ő felajánlott valamit...)
Azt akarom, hogy oldja meg ő, ahogy tudja, mert megígérte, és a tököm tele van azzal, hogy nekem kell más ökörségét helyre hozni. Persze Gergőnél minden elgurul, szóval látom, hogy egyedül maradok. Ő megint két tűz között van, és még mindig nem tart ott  az érettségünk emkban, vagy bármiben, hogy anyósommal szemben ő ne csak rettenetesen aggódjon, hogy én mekkora hisztit csapok, hogy ő oldja meg a helyzetet.... mert nem tudja megoldani... marad, hogy én nem hisztizek, mert itt most megoldás kell......Hívom az öcsémet, vállalja, megoldva. Leülök tervezem a holnapomat, rendezem az idegszálaimat, büszkén veregetem a vállamat, hogy én aztán megodlom, mert AKAROM a konyhámat, mikor öcsém hív. Barátnője ma megvett valami jegyeket, és már nem lehet eltolni. Azonnal mondom, hogy KIFIZETEM a jegyeket, meg akár az újakat is, egy következő vetítésre, mert MOZI a lemondhatatlan program. Hát sajnos az nem jó, mert később már nem ér rá a barátnője, mert bla bla bla....  Mi a fasz????? Komolyan egy mozi nem lehet máskor??? Premier jegyük van a színészek mellé, vagy mi az isten????? Győzködöm Gyulát, hogy valahogy oldjuk meg.... hát haza viszi a fiúkat, és utána vissza megy Ágival Pestre, de akkor egy órával előbb kell a gyerekeket vinnie, hogy tuti elérjék A Vonatot, és A Mozit. Nekem oké... DE, így másfél órát a kisebbik(14 éves) Öcsémmel kéne otthon lennie a gyerekeknek, aminek jó része mese nézős idő..... Szóval nekem ez rendben van, de ANYÁMÉKNAK NINCS, úgyhogy arra a másfél órára akkor menjek át... mert rám tuti nincs szükség a konyha készítésében... MIÉRT HISZI AZT MINDENKI HOGY RÁM NINCS SZÜKSÉG???? Miért kell jobban a gyerekeknek a tévénézés mellé az én jelenlétem? Persze akkor még fürdessem majd meg őket, meg kapjanak vacsorát... DE ÉN KONYHÁT CSINÁLOK!!! Nem akrtam már átmenni sem, idő, pénz, fejben máshol vagyok, és értsék már meg, hogy én kértem segítséget és megértést, és ők vállalták, és végül mindenki visszatáncol így úgy amúgy... És nyilván nem fogalmaztam elég érthetően, Erőszak Mentesen, DE
A konyhánk összerakásakor hatékonyságra és szervezettségre van szükség, ami három gyermek mellett vállalhatatlan. Ezért segítséget kérek.HA igent mondtál már, akkor kérlek tartsd a szavadat, mert amikor lemondod bizonytalan, aggódó és tehetetlen vagyok. Biztonságra kiszámíthatóságra van szükségem, EZÉRT kérlek.... NEM tudom, mindenki menjen a fenébe... és vállalja a szavaiért a felelősséget, mert én egy órán belül háromszor voltam ájulás közelben, és én vagyok az, akin az összes ostor csattan... MErt a konyha összerakásához is azért kellek, mert én koordinálok mindent.... és lehet hogy akkor már épp pihenénénk, mert kész a jó szervezésemnek köszönhetően a munka, de PIHENÉSRE is szükségem van!!!!

(De szerencsére Gergő isteni kávét főz.... és "Pihenek majd később az égben, ha a szárnyamat már fáradtra téptem..."/Ákos/


Megértés, segítség, kiszámíthatóság...... most NAGYON.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése